Gyász
Szeretteink elvesztése egy trauma, mely mélységes fájdalommal tölt el minket. A gyász okozta stressz és fájdalom természetes folyamat, melyen végigmenve egy idő után megbékélhetünk veszteségeinkkel, és ismét normális mederbe terelhetjük életünket. A gyászfolyamat mélysége és hossza eltérő lehet személyiségünktől, életkorunktól és az elvesztett személlyel való kapcsolat minőségétől és szorosságától függően.
Szerettünk elvesztése után észrevehetjük magunkon a gyász olyan tüneteit, mint a szomorúság, tompaság, már-már érzéketlenség. Ezek a problémák ugyan hasonlítanak a depresszió tüneteihez, de fontos elkülöníteni a két állapotot. Fontos tisztában lennünk a gyászfolyamat érzelmi következményeivel, és megengedni magunknak és szeretteinknek, a gyász megélését. Ha azonban úgy tapasztaljuk, hogy a gyász elhúzódik, vagy egyedül már nem bírjuk, merjünk segítséget kérni. A gyászfolyamat leggyakoribb tünetei közé tartozik:
- depresszió, kiüresedés, magány érzése
- a külvilág és a korábbi tevékenységek irántiérdeklődés elvesztése
- visszahúzódás, a társaskapcsolatok elhanyagolása
- apátia
- testi tünetekmegjelenése (alvászavar, étvágytalanság, stressz betegségek).
- sokkreakció: a hozzátartozó nem akarja elhinni, felfogni, a szeretett személy halálát
- hárítás: a fájdalomátélésének hárítása
- depresszív szakasz: veszteség és elhagyatottság erőteljes megélése
- kétségbeesés:mely járhat bűntudattal, haraggal vagy feszültséggel.
A gyászfolyamat bármely szakaszában jelentkezhetnek elakadások, melyek tapasztalásakor ajánlott szakemberhez fordulni. Előfordulhat, hogy a gyászoló úgy viselkedik, mintha semmi nem történt volna, folytatja munkáját, mindennapos tevékenységeit. Nem akar beszélni a témáról, ha szóba hozzák a halálesetet, igyekszik mielőbb elterelni a beszélgetést. Vagy épp ezzel ellentétesen tapasztalhatunk elakadást az érzelmek felszakadásának időszakában is. Ha valaki képtelen túljutni a gyászidőszak ezen fájdalmas stádiumán, akkor a veszteség érzése valósággal leteperi, és nem tud kiszakadni a gyászból.
