Evészavarok

Enni vagy nem enni. A táplálékfelvétel zavarai korunk lelki problémáinak megkülönböztetett figyelmet érdemlő formáivá váltak. Egyrészt gyakoriságuk, másrészt súlyos, életre veszélyes kimenetelük, hatásaik miatt (az anorexiában szenvedő betegek 8 %-a tíz éven belül meghal). A két leggyakoribb evészavar mellett (anorexia és a bulimia) van sok az enyhébb tünetekkel járó, részleges evészavar is. Az evészavarok elsősorban a fiatal nők betegségei, és megjelenésük folyamatosan egyre fiatalabb korosztályokban detektálható.

Az evészavarok fő megjelenési formái közé tartozik:

  • Anorexia nervosa
  • Bulimia nervosa
  • Elhízás
  • Falászavar

Az evészavarok tüneteinek hátterében általában bonyolult lélektani folyamatok játszanak szerepet, melyek mind biológiai tényezőkre, mind az adott egyén megküzdési módjaira, családi környezetére és szociális körülményeire visszavezethetők. Vannak úgynevezett evészavarra hajlamosító faktorok is. Ezek olyan egyéni adottságok, valamint a családból és a környezetből származó behatások melyek hajlamosíthatnak evészavar kialakulására. Ide tartozik például a gyermekkori kövérség, a családban előforduló hasonló zavarok, vagy a társadalmi karcsúság-ideál. Emellett nem elhanyagolhatók a zavar kialakulásában az olyan  kiváltó tényezők, mint például családi feszültségek, szülői alkohol problémák, válás, szexuális zaklatás stb.

Az evészavarok kezelése komplex terápiás tervet igényel, melyben orvosok, klinikai szakpszichológusok és dietetikusok összehangoltan vesznek részt. 18 éves kor alatt az orvosi kezelések mellett a családterápia a leghatékonyabb módszer, melyben a szülők mellett a beteg testvérek is részt vesznek a családi rendszer optimálisabb egyensúlyának kialakítása érdekében.

Közös Lépés