Family IS everything – de vajon miért? (Befejező rész)

család

A családok fejlődése

Drágám már nem az vagy, akibe beleszerettem….

Előbb – utóbb legtöbbünkben felmerül az érzés, hogy kapcsolatunk, családunk átalakult, megváltozott és már nem az a felhőtlen boldogság jár át bennünket hazaérve, mint korábban. Normális ez? – kérdezhetjük. Illetve ott van a millió dolláros kérdés is – tehetünk valamit ellene?

Ezen változások és hullámzó érzések oka, hogy családok és a párkapcsolatok folyamatos fejlődésen és változáson mennek keresztül, és többgenerációs működésük különböző életciklusokra osztható. Egyes változások fokozatosan vagy rendszeresen jelentkeznek (mint például a gyermekek felnövekedése), míg mások hirtelen vagy váratlanul jelennek meg a családok életében (például egy válás vagy egy hirtelen baleset).

Az egyes életciklusokban a családok különböző társadalmilag beágyazott fejlődési feladatokkal szembesülnek, melyekkel igyekeznek megküzdeni. Több kevesebb sikerrel… Ezen feladatok jó példája a gyermekek megszületése, és ennek hatása a pár életére. A párnak meg kell küzdeni a kialvatlansággal, a fokozott terheltséggel, ráadásul korábbi életük fontos szereplői is kisebb szerepet kapnak új életükben. A jól működő családok ezen kihívásokkal szembesülve képesek újraszervezni magukat, és túllendülni az átmeneti elakadásokon. Az esetlegesen felmerülő belső konfliktusok ezzel szemben azt jelzik, hogy a család képtelen megoldani az adott átmeneti időszakban jelentkező feladatot. Ha bármelyik feladat megoldása elégtelen vagy elmarad, az problémaként jelentkezik a családi fejlődés következő szakaszaiban is. Nem érdemes tehát a szőnyeg alá seperni a felmerülő stresszt és problémákat.


A legtöbb család életében az alábbi családi életszakaszokat különíthetjük el:


  • házaspár,
  • gyermeket vállaló család,
  • óvodás korú gyerekek,
  • iskolás korú gyerekek,
  • tizenévesek,
  • a fiatalok útra bocsátása,
  • középkorú szülők,
  • idősödő családtagok.

Az első életszakasz legfontosabb feladata az egymás iránti elköteleződés és a szoros érzelmi kapcsolat kialakítása, a függetlenségből a kölcsönös függés felé elmozdulás. Ezzel párhuzamosan fontos az eredeti családhoz való megváltozott viszony kialakítása és stabilizálása. Fontos feladat, és lehetséges stresszforrás a pár tagjai eredeti családból jövő mintáinak, szokásainak, elvárásainak egyeztetése, és a saját közös hagyományok, értékrend kialakítása.


Az első gyermek megszületése a legnagyobb áldás, azonban számos nehézséget rejt magában.


A gyermek megszületésével újabb feladatokkal kell a családnak szembenéznie, amelyek közül kiemelkedik a szülői szereppel való azonosulás, illetve a gyermek személyiségének elfogadása. Fontos kihívás a pár tagjai közötti erő és a dominanciaviszonyok újradefiniálása is. A munkamegosztás hagyományosabb módjaihoz kell ugyanis a párnak visszatérnie, és ez az újfajta felosztás váratlan stresszt és konfliktust okozhat (főleg egy korábban aktív életet élő édesanya számára). Ne feledjük el azt sem, hogy a gyermek születésével nagyszülők is „születnek”, akik unokájuk születésével szorosabbra szeretnék fonni gyermekeikkel a köteléket.

Most ugorjunk egy kicsit az időben. A viszonylag nyugalmasabb óvodás és kisikolás kor után ugyanis minden család életében elérkezik a gyermekek kamasz kora.


Ó te bolondos ifjúság, te kalandos serdülőkor.


Amint a gyerekek serdülőkorba érnek minden a feje tetejére áll. A családban szülők nem lesznek többé képesek teljeskörű tekintélyt gyakorolni, de nem is adhatják még fel teljesen azt. A harmonikus működéshez a kapcsolatok olyan átalakulása szükséges, amely több függetlenséget enged a serdülőnek (ehhez a fennálló szabályok megváltoztatása, a határok és a családon belüli szerepek átalakítása szükséges). Azok a gyerekek, akik túlságosan gyerekesek, dependensek maradnak feszültséget jelentenek a családi rendszerben, csak úgy, mint a túl gyors leválás.  Ezt az időszakot nehezíti, hogy párhuzamosan egyéb nyomás nehezedik a családra, mégpedig a szülők életközépi válsága, amelyben a középkorú szülő megkérdőjelezheti pálya, esetleg párválasztását. Illetve a korosodó nagyszőlőkről való gondoskodás szerepcserét jelent a szülők és nagyszülők között.


Lassan azonban elmúlik ez az életszakasz is és következik a fiatalok útrabocsátása,  a beszűkülés időszaka.


Fontos feladat a felnőtt kapcsolatok kialakítása a nagykorú gyermekekkel, és a családi határok kitágítása a fiatalok partnereinek befogadására. A szülők fontos és esetenként nehéz feladata az egymással való kapcsolatuk újragondolása. Ez megerősítheti a házasági köteléket, de azzal a veszéllyel is járhat, hogy a korábbi, megoldatlan problémák újból előtörnek.  A középkorú szülők számára továbbá a legnagyobb változás az idősödő szülők halála.

Ezen életszakaszok szövik tehát át a családi életet. Minden időszaknak megvannak a maga nehézségei, kihívásai azonban vissza nem térő örömei is.

Az elmúlt hetekben a családról olvashattatok tőlünk. Összefoglalva tehát a család egy összetett és dinamikusan változó rendszer, amely nagy hatással van az egyének életére, és az egyének is meghatározzák a család működését. Kezdetben az eredeti családunk képezi a legszorosabb, mindennapos társas közeget, melynek szerepét aztán fokozatosan átveszi a saját családunk.

A cikk szerzője Borsós Kata, a Közös Lépés pszichológusa.
Forrás:

Borsós, K. (2017) A párkapcsolati elégedettség a dominancia és az elégedettség függvényében.

Duvall, E.M., Hill, R. (1977) Marriage and family development. (5th ed.), Lippincott, New York

Goldenberg, H., Goldenberg, I. (2008) Áttekintés a családról. Első, Második, Harmadik kötet. Animula Kiadó, Budapest.